A Wall Street farkasa (The Wolf of Wall Street) (2013) kritika

Filmek

Voltak pozitívumai a filmnek. Egyrészt nem egy száraz életrajzi film annak ellenére, hogy a sztori csak egy tőzsdés kliséfilmre lett volna elegendő. Szóval szerencsére közepes dráma helyett egy jópofa feelgood filmet kaptunk.

  • Értékelés

Részletek

Nem magyarázza a Wall Street világát, sőt a narrátor kikacsint a nézőkre, hogy nem fáraszt bennünket a dolgok részleteivel, aminek én örültem, elvégre nem a Közgazdaságtan I. előadásra vettem jegyet.
Scorsese rendezése pedig annyira árasztja a minőség érzetét, hogy a komolyabb sztori hiánya se zavart. Sőt igazából a film hatalmas részét kurválkodás és kokózás teszi ki, de annyira hangulatos, hogy elvan vele az ember. Bár…
Minden oké, amíg az előtted ülő sorban elő nem húzza valaki a telefonját. Tudtad előre, hogy egy háromórás filmre váltottál jegyet, de mikor a csajszi kijelzőjén megvillan a pontos idő, kiszalad egy a „jóbüdöskurvaannya” a fejedben, hogy faszom még csak a fele telt el a filmnek. De nincs mit tenni, eltűnődsz, hogy vajon továbbra is céltalan kokózás, kurvázás és pénzcsinálás lesz-e a cselekmény, és nem túl nagy örömödre a film igazolja a sejtésed. Idővel a hólyagod is elkezd türelmetlenkedni, de még mindig nem tudod hol ér véget a dolog, de talán már le se szarod, ott dögölhet meg Leo dikaprió meg a pufi haverja is, akit talán életedben először tartasz szimpatikusnak az eddigi összes szerepe közül. Fortyogsz magadban, hogy talán nem lehetett volna kivágni másfél órányi szexet meg drogozást; elgondolkozol az élet nagy kérdésein. Közben a körülötted ülőknek melege van, mert három órája nem cseréltek levegőt a teremben.
Értelemszerűen ez nem az a film, ahol még várakozva ülsz a végefőcímnél, hogy lesz-e valami jópofa gag a végén. A kezdeti szórakozást keserű szájíz járja át a végére: „de jó, hogy vége lett…”

Ha nem kedves barátaim vettek volna körbe, akkor lett volna igazán nyomasztó a dolog, így legalább osztoztunk a bajban.

na rákerestem, ez a Jonah Hill fickó volt a pufi mellékszereplő, aki érthetetlenül sok vígjátékban tűnt fel, annak ellenére, hogy egy idegesítő pöcs, most kivételesen elviselhető volt

és még annyi az előzőhöz, hogy a ruhák meg díszletek néhol tisztára GTA Vice City hangulatot hoztak, ami kifejezetten tetszett

Értékelés
3

Szennyesnek lehetetlen megfelelni. Amelyik filmnek nincs művészeti értéke egy érdekes és egyedi körítés mellett, az neki fabatkát sem ér. Ha mégis talál olyan alkotást, ami tetszik neki, arra azonnal kapjuk fel a fejünket.

Folytatódik a véleményezés! Érkeztek még hozzászólások a témához:

  1. Na, megnéztem a Wall Street Farkasát végre én is. A kurvákon és a narkón nem mutat túl.

    Nincsenek frappáns csavarok a történetben, vagy oltás dolgokra való pénz költés. Egyedül a törpe dobálás volt, ami végre nem a kocsi-jaht-nagyház motívum, de az is túl lett játszva, több ilyen kellett volna, kevesebb erőltetéssel.

    Színes, jókedvű atmoszféra, de nem nyújt semmit a három erre áldozott óráért cserébe.

Vélemény, hozzászólás?